Sokáig gondolkoztam hogyan kezdjem.Aztán rájöttem: az elején! :D. Ez így lehet hogy viccesen hangzik, de igazából tényleg mindig ,mindenben csak a kezdet a nehéz.Abban is amiről írni fogok:  letenni a cigit.

 

Cigaretta.Tök jó, kikapcsol, ellazít, megnyugtat sőt valahol még menő is.De ezeken kívül káros és nem mellesleg drága :O.

Igazából nem akarok hosszú litániákat írni bevezetőül,ezért csak ennyit mondok:

Íme az én történetem, az én módszerem !

Ha van időd és kedved, olvasd el.Nem bánod meg!Ígérem :D

smoke.jpg

 

 17 éves voltam mikor elkezdtem.Heti 1 szál :D, hétvégén, buli előtt.Aztán 18-19 éves koromra váltam igazi bagóssá. Igaz ,soha nem szívtam sokat, napi fél doboz volt az adagom.Ez ment 12 évig amikor is eljött a 2006-os foci vb. Sosem felejtem el.Apám itthon volt Amerikából.Pont nála voltunk látogatóban és a Szaúd Arábia - Tunézia meccs ment a tv-ben. Letelt a 90-ik perc. 2-1 a Szaúdiaknak. Apám megszólal:

 

-Fogadjunk hogy Tunézia lő még egy gólt.

-Kizárt! -feleltem

-Oké -mondta-, ha lő még egyet Tunézia akkor leteszed a cigit.Ha nem akkor te kérhetsz bármit.

Hújujj - gondoltam- még egy ilyet.Hát persze hogy állom a fogadást.Ilyen könnyen sem nyertem még semmit.

-Rendben. Fogadjunk!- válaszoltam mosolyogva.

Néztük a meccset,bár őszintén szólva én csak az időt, hogy mikor telik már le az a 2-3 perc a hosszabbításból mire eljött a 92-ik perc és egy .......... gól!!!!! Tunéziának!!!!

Micsoda?! - gondoltam - Ilyen nincs! És mégis van. Bakker, buktam!

Apám arcán az önelégült vigyor felejthetetlen számomra:

-Nyertem! Akkor amit kértem, az legyen.

-Rendben.-mondtam halkan és még mindig hitetlenkedve, hogy ez mind velem történik.

Apám visszautazott az usába - persze előtte még emlékeztetett a fogadásunkra- és én elkezdtem gondolkodni hogy mi legyen. Mivel teljesen az én lelkiismeretemre volt utalva, hogy betartom -e a fogadást vagy sem, bevallom őszintén ,hogy én szívtam ugyan úgy továbbra is az én jó kis cigarettámat.Eszem ágában sem volt letenni, -bár volt egy kis lelkiismeret furdalásom :D - hiszen szerettem cigizni, és az hogy le kell tennem akaratomon kívül a cigit ( figyelem ez kulcsmondat(!), jegyezzétek meg.később visszatérek rá) számomra  kivitelezhetetlen dolognak tűnt.

Eltelt 1 év. Én még mindig szívtam a dohányt :D. Aztán lassan-lassan azt vettem észre magamon, hogy már nem esik olyan jól mint régen. Nem tudom az okát, de tény hogy néha már zavart.A bűze, a hatása, az ára :D stb. Végül egy napon arra jutottam, hogy tényleg jó lenne letenni a cigit!

Na ,de hogyan is induljak neki?-kérdeztem magamtól.

Először próbáltam kevesebbet szívni.Gondoltam ha két naponta kevesebbet szívok egy szállal, akkor 3-4 hét alatt le tudom tenni. Szerintetek működött? Egy szart! De hogy működött.Talán az első héten tényleg kevesebbet szívtam, de már a 2 hét (ami 3-4 szállal kevesebb cigit jelentett naponta) kikészített és azt vettem észre a 3-ik héten, hogy ugyan annyit szívok el naponta mint régen. Szóval ez a módszer kuka.

Mi van még?-kérdeztem megint magamtól.

Egy jó ismerősöm megadta a választ: biorezinenciás kezelés! Na gondoltam megpróbálom.Igaz ,hogy 5-6 ezer forintba kerül egy kezelés és legalább 2-szer el kell menni, de gondoltam ennyit megér ha ettől leteszem a cigit.El mentem a megadott helyre. Egy idősebb ember fogadott. Nagy vonalakban elmondta a kezelés lényegét , majd leültetett egy székre és rákötött egy gépre (még rímel is :D). 30 -40 percet kellett ülnöm azon a széken.Végezetül megköszönte hogy jöttem.A pénzt elvette és mondta hogy 2 hét múlva ugyan itt. Nos a következő időpontig nem gyújtottam rá. De emlékszem jól, hogy szenvedtem mint egy kutya.A kezelés értelmét még nem láttam , hiszen ugyanúgy kívántam a cigit és akartam rágyújtani mint a kezelés előtt, de gondoltam ,na majd a második kezelés után jobb lesz. Hát megsúgom nem lett jobb.Ugyan úgy szenvedtem mint előtte.A kezelés hatásából egy fikarsznyit sem éreztem, aminek az lett a vége hogy kb. 3-4 héttel az első kezelés után megint ugyan úgy cigiztem mint azelőtt!  Na , ennyit a mágneses biorezinenciáról! - gondoltam.

Eltelt 5-6 hét és a problémám még mindig nem lett megoldva.Ekkor kezdtem el gondolkodni az egész folyamaton: Miért cigizek? Ez miért jó nekem? És ezt a szokást hogyan tudnám elhagyni ? Könnyedén és végleg!

.....és akkor rájöttem.Ez lehet hogy viccesen hangzik, de azért cigizek mert akarok cigizni! Ha pedig le akarom tenni akkor csak egyszerűen akarnom kell letenni! Nos, elkezdtem gondolkodni, hogy miért is kellene akarom letenni. Igazából arra jöttem rá,  2 féle indoka lehet bárkinek arra nézve, hogy letegye a cigit:

1. Káros és nem akar 20 év múlva arra ébredeni,hogy : - Bakker, miért nem tettem le amikor lehetett? Mert most már baj van!

2. Egyszerűen qrva drága.Számold csak ki: napi 1 doboz kb. 900 ft (most nem számolom ki hogy az otthon sodort ,otthon töltős cigi mennyibe kerül, de az sem kevés).Ha napi 1 doboz az adagod akkor az havi 27.000 Ft és évi 324.000 Ft!!!!!! Tovább megyek: 10 év alatt ez az összeg 3.240.000 Ft.Döbbenetes ugye? A legtöbb ember bele sem gondol hogy mennyi az annyi :D. Gondoljunk csak bele mennyi mindent csinálhatnánk ebből a pénzből! Utazás ,kocsi, eltenni a gyereknek és a sor végtelen.                                                                               Persze most mondhatják sokan, hogy annyi minden másra költünk feleslegesen, pl. ruhára amit nem veszünk fel vagy ételre amit nem eszünk meg ,csak kidobunk stb. Ez így igaz, de miért költenénk erre is?? Feleslegesen.     

Egyszerűen végig futott az agyamon ez az imént felsorolt 2 dolog és meggyőzött ,hogy NEM AKAROK többet rágyújtani. És ez a kulcs szó : NEM AKAROK! Eljutottam abba az állapotba amikor is eldöntöttem, hogy nem akarok cigizni. Érzitek a különbséget?

 Nem az van ,hogy :     - nem kéne cigiznem

                                  - nem szabadna cigiznem

                                 -  meg van tiltva a cigi

                                 - azt mondták, hogy be kell fejeznem a dohányzást , stb stb

Hanem az van, hogy NEM AKAROK többet cigizni! Én magam döntöttem úgy, az agyam eljutott arra a szintre hogy elfogadja,megértse azt hogy ÉN MAGAM AKAROM BEFEJEZNI A DOHÁNYZÁST!

Ez a különbség a sikeres és a sikertelen leszokás között.És csakis ez. Ha eljutottál arra a szintre ,hogy ne akard a cigit, akkor le is fogod tenni! Egész addig ,amíg a cigi elhagyása kötelező feladat lesz számodra, addig nem fogod soha letenni.Csak szenvedni fogsz és küzdeni mint Don Quijote a szélmalommal! Abban a pillanatban amikor meggyőzted magad 100%-osan arról, hogy neked már nincs szükséged a cigarettára, akkor bizony       LE FOGOD TENNI!

fel.jpg

 

Én 5 évvel ezelőtt egy hétfő este jutottam el arra a szintre, hogy nem kell a cigi és nem akarok többet rágyújtani. Emlékszem szép őszi este volt.Kimentem az udvarra.Elővettem a malbit, majd meggyújtottam. Beleszívtam egy párat ,miközben arra próbáltam rájönni , hogy mi ebben a jó?! Úgy a felénél járhattam amikor tudatosult bennem , erre igazából nincs is szükségem.Nekem nem kell többet cigaretta! 

Másnap felkeltem és nem gyújtottam rá. Persze óránként- két óránként engem is elkapott az érzés ,hogy na gyerünk most rágyújtunk (biztos nem kell bemutatni senkinek azt a hívó, csalogató belső ösztön szerű valamit, ami arra akar rávenni, hogy na most akkor irány bagózni). Ilyenkor egyszerűen csak elővettem egy gondolatot, ilyesmit, hogy "Milyen cigi, hisz én már nem dohányzom!". És a vágy elillant. Néha, az elején ha szituációhoz kötött bagózás ideje jött el (pl, kimenni az udvarra,erkélyre, meginni egy kávét, felhívni valakit stb.) akkor a cselekvést megtettem. Csak cigi nélkül!

Nem mondom, hogy így gyerekjáték a leszokás.Mert az első 3 hét itt is nehéz valamilyen szinten.De ha amikor elkap a vágy a cigi után és mi folyamatosan megerősítjük magunkban az érzést, magyarán elmondjuk magunknak , hogy  "Milyen cigi? Én már nem dohányzom!", akkor sokkal könnyebb dolgunk lesz, mert egyből tudatosul bennünk, hogy bizony mi már nem dohányzunk és ha hiszitek ha nem , a vágy elillan.Persze 1-2 óra múlva megint előjön és akkor mi megint legyőzzük egészen addig (kb .3-4 hét) amikor már nem jön a vágy a cigi után. Elhihetitek,  nem lesz olyan szenvedés mint más módszerekkel, mert már tudjuk , hogy nem bagózunk és hogy  nem is akarunk bagózni!

Hát így tettem le a cigarettát. Kevés szenvedéssel, sikeresen! Mindezt úgy (ezt eddig még nem mondtam :D), hogy a feleségem továbbra is cigizik (ő egyenlőre nem akarja letenni) és cigizett akkor is amikor én leszoktam és láttam (és éreztem :D) nap mint nap ahogy szívja a jó kis dohányt.

Lényeg a lényeg:

Ha nekem sikerült neked is fog! CSAK AKARNI KELL!

 

köszönöm

 

200821061212-8497.jpg

 

 

 

süti beállítások módosítása